Savanyó Györgyné, Szalai Judit vagyok.
Zamárdiban a Balaton mellett éltem 18 éves koromig. (1956-ban születtem Siófokon)
Itt végeztem az általános iskolát, majd Siófokon a középiskolát, egészségügyi szakon.
Két felnőtt gyermekem és két unokám van.
Negyven évig dolgoztam és képeztem tovább magamat az egészségügyben. Több szakképesítést is szereztem még munka mellett is.
( körzetiápoló, fizioterápiás asszisztens, gyógymasszőr)
Vagyis a család a munka, és a tanulás töltötte ki az időm nagy részét.
Igazából a művészetekkel soha nem foglalkoztam. Ha akadt egy kis szabad időm, azt olvasással töltöttem.
A festészet szeretete, szépsége azért mindig bennem élt. Óvódás koromban imádtam rajzolni, festeni.,
Általános iskolai rajztanárom Póhner Kálmán, balatonföldvári festő volt,
akinek a Balatoni témájú festményei igen nagy hatással voltak rám, és csodáltam tehetségét.
A rajzolás, festés gyermekkori szeretete után, csak
gyermekeim felnőtté válásakor döntöttem úgy, hogy  én is kipróbálom a festészetet.
Teljesen autodidakta módon sajátítottam el a festészettel kapcsolatos ismereteimet.
Előfizettem az akkor megjelenő Festés, Rajzolás című lapra, könyvtárban kutakodtam és ezekből próbáltam az alapokat elsajátítani,
majd megvásároltam életem első csomag olajfestékét, mert igazából  az vonzott.
A mai napig akkor érzem, hogy alkotok, ha érzem az olajfesték illatát. (manapság sokkal jobb a helyzet, mivel online festőtanfolyamokat lehet vásárolni,
illetve a YouTube-n is rengeteg anyagot találni, amiből lehet tanulni).
Azóta már többféle technikát is kipróbáltam. Festek már akrillal, üvegfestékkel, aqarellel,  pasztellkrétával, és az encaustic festéssel is próbálkozom.
A nagy híres festők közül példaképet nem igazán tudnék megnevezni igen hiányos művészetekkel kapcsolatos ismereteim miatt.
Egy képre ha ránézek, vagy tetszik,
vagy nem, függetlenül attól hogy ki festette, híres-e, avagy nem.
Sokat fényképezek és azokat próbálom festményre vinni.Tájképeket és csendéleteket festek,
melyeknek témáját általában fényképről,vagy emlékezetből kezdem „másolni”,
de a végén valami egészen más lesz a végeredmény, mert az ecsetem és a festékeim önállósítják magukat!!!  De amikor ránézek a kész képre,
már nem is bánom hogy más lett, mert így érzem igazából, hogy ez ÉN vagyok!
És ez annál inkább is így van, mivel soha senkitől nem volt lehetőségem megtanulni, ellesni a különféle ecsetkezelési,
színkeverési és egyéb technikákat, mindent csak úgy „ magamtól” csinálok.
Egy alkalommal sikerült részt vennem egy festőtábor foglalkozásain, ahol Reisz Tamás festőművész  volt a művészeti vezető.
Tagja vagyok az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságnak és a Magyar Alkotók Nemzetközi Egyesületének.
Pár kiállításom a teljesség igénye nélkül:
Gödöllő Királyi kastély,  Fehérvárcsurgó:  Károlyi kastély,  Nagybánya : Teleki Magyar Ház,   Budapest Ombudsmani Hivatal,  Lábod, Sárszentlőrinc,
Tab Zichy Művelődési Központ,  Tab  Evangélikus Gyülekezet,  Zala Faluház,  Pincehely, Tokaj Világörökség Múzeum,
Budapest Eresz Kultúrpont, Bp. Liget Étterem,  Bp. Rátkai Márton Klub
Ezek nagyrészt közös kiállítások voltak.
2017-ben megjelent a Kiállítóterem című kortárs művészeti album és az Új világ ódon keretben című, majd 2018-ban a Kiállítóterem 2,
melyben szerepelnek az én alkotásaim is.
Jelenleg folyamatban van a Kiállítóterem III. szerkesztése.
2018,09,01. Dániába az European Art Museumba kerüllt egy festményem, ahol 55 állam közül  harmadikként képviselhetem Magyarországot örökös tagként.
2018, okt.-től  Milánóban a MAD Galleryben 1 éven keresztül lesz látható egy alkotásom.
2018. dec. 07-re pedig meghívást kaptam Milánóba a Nemzetközi Caravaggió díj átvételére, ahol egy másik pályázaton vettem részt.