Ritók Lajos (Nagyvárad, 1968. május 16.) Debrecenben élő magyar grafikus-, festő- és szobrászművész, akinek képeit a világ leghíresebb múzeumában, a párizsi Louvre-ban állították ki. Voltak, akik meg is tapsolták a festő képeit.
1989-ben a Nagyváradi Képzőművészeti Iskola grafika szakán végzett, ahol párhuzamosan, festészetet és szobrászatot is tanult. 2008-ban végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festészet és szobrászat szakán. 2010-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Mester szakán (Képzőművészeti terápia).
„Gyerekkorom óta ezt csinálom, rajzolok, festek. Párhuzamosan ment az alkotás és a küzdősport, de van olyan időszak az ember életében, amikor párt választ, családot alapít, s azok a dolgok, amik egykor fontosak voltak, háttérbe szorulnak. Így járt a harcművészet is. Kissé a festegetés is parkolópályára került nagyjából 10-15 évig, de az utóbbi 5-6 évben visszatértem hozzá. Azóta már közel 300 kiállításom volt világszerte. Szinte minden kontinensen megjelentek a munkáim.”Nagyon nagy mérföldkő volt a művész életében a Rembrandt és Ritók kiállítás a Semsey Kastélyban.
“Célom úgy rajzolni, mint a lélegzetvétel, természetesen, hogy minél mélyebben elmerüljek, azokban a dolgokban, amik bennem tombolnak. Keresni szüntelenül, fáradhatatlanul a pillanatot, amikor a vonal is megfárad és hozzám társul. Megszelídíteni a vonalat, és úgy sétálni vele, ahogyan a természet engedi, néha engedetlenül, néha fáradtan, de ritkán engedelmesen, ahogyan a csodák történnek. Megpróbálni beszélni a saját eszközeimmel, őszintén az ember sorsáról és körülöttük lévő dolgokról is, mindezeket elfogadni és megbékélni velük. Felfedezni, érezni és átadni azt az energiát, ami nagyon mélyen valahol csak nekünk szól…”
2007-ben Art Expo címen kiállítási katalógusa jelent meg.
2008 tavaszán jelent meg Ritók Lajos képeiből készült gyűjtemény, amelyben diópáccal illetve szénnel készült portrék, illetve tájképek találhatóak és minden képhez hozzáillő szöveg-idézetek, szállóigék, bölcs mondások, szólások és közmondások öt nyelven (magyarul, franciául, angolul, németül, románul)
Ritok Lajos egyik fontos érdeklődési területe az emberi arc... Méghozzá az öreg emberek arca.
"Ami igazából vonz, az az idős emberek arca – mondja vallomásában a művész, s ennél pontosabban nehezen lehetne megfogalmazni szándékait, ars poeticáját. – Azoké az embereké, akik már átmentek az élet rostáján, az életüket szinte leélték, sorsukat betöltötték."
A szén az egyik leghagyományosabb, legegyszerűbb alkotói eszköz, mégis a legbonyolultabb technika is egyben, s ezért sok művész próbálja kerülni. Nem is látni sok szénrajzot, mert kevesen merik felvállalni. Ha jól bánik vele az ember, akkor nagyon sok mindent ki lehet belőle hozni, embere válogatja, mit lehet vele alkotni. Amikor eljut arra a szintre a művész, hogy ne kelljen semmi mást használni, csak a szént, a papírt és a modellt, akkor nagyon komoly dolgok születhetnek. Fontos, hogy megérintse valami az embert, fizikailag a festés eszközével. Ha megérint valami, ami nekem szól, akkor azt a saját szűrőmön keresztül átdolgozom, megpróbálom megörökíteni azt az érzést…”
Lajos Ritók (was born in Oradea in 16 May 1968) graphic artist, painter and sculptor living in Debrecen (Hungary) whose paintings were exhibited in the world's most famous museum, the Louvre in Paris.
In 1989 he graduated the School of Fine Arts, Graphics Department of Oradea, where parallel, he studied painting and sculpture as well. In 2008 he graduated the Hungarian University of Fine Arts, Department of Painting and Sculpture. In 2010 he graduated the Master course of the Faculty of Fine Arts (Fine Art therapy).
„Since my childhood I do this, I draw, I paint. In parallel, he went to work and combat sports, but there is a time in one's life when we start a family, and those things that once were important, are neglected. So was the martial arts as well. The painting was neglected too around 10-15 years but in the last 5-6 years, I returned to it. Since then, it was nearly 300 exhibitions worldwide. My worka were exhibited in almost every continent.”
It was a major milestone in the life of Lajos Ritók when his works were exhibited near Rembrandt, at the exhibition Rembrandt and Ritok at Semsey Castle.
One important area of interest of Lajos Ritók is the human face, the old people's faces. Those people who have gone through life with their destiny fulfilled.
„Carbon is one of the most traditional, simple creative tool, it is also the most difficult technique, and so many artists try to avoid it. You do not see a lot of charcoal drawings, because few people dare to take on. If you are good with carbon, then it can be performed a lot of things, man chooses what you can create with it. When you get to the level of art that do not have anything else to use only coal, paper and model, very serious things can be born. It is important that the artist being touched physically by the tool of painting. If I am touched by something that is for me, then I work it over through my own filter, I try to capture the feeling ... "
